Az Országgyűlés elnöke szerint a nemzetállamok demokratikus legitimációjának jelenleg a világban nincs elfogadható alternatívája. Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén kiemelte, ami alternatíva létezik, az elfogadhatatlan: demokratikus legitimáció nélküli, azaz antidemokratikus, számon kérhetetlen és ezért felelősség nélküli hatalmi alakzatokba szerveződő, arctalan és arcátlan globális érdekcsoportok vannak, amelyek különféle formákban és nevek alatt át akarják venni a szuverén, demokratikus és nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok szerepét Európában.
A KMKF plenáris ülése (Fotó: MTI)
Rámutatott: a kétpólusúnak mondott világ 1989–1990-ben történt megszűnése és a kelet-európai rendszerváltoztatások bekövetkezése után a térségben ránk köszöntött az egypólusú világ, és térségünkre is kiterjedt annak nagyhatalmi békéje, a Pax Americana.
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy az egypólusú világ elkerülhetetlen hanyatlásával Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében a Pax Americanát a Pax Europae Mediae-nek vagy Pax Danubinának vagy Pax Carpaticának kell felváltania, amely megerősíti a térség együttműködését, mint az Európai Unió egyik fontos szellemi és anyagi erőforrását, lezárja az itt folytatott 20. századi etnikai versengést, és új, méltányos teret nyit a magyar nemzetpolitikának is.
Kövér László hozzátette: 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban valamennyi szomszédos ország a nemzeti ideáljai kiteljesedésének, jelenkori nemzetállama létrejöttének centenáriumát fogja ünnepelni.
„Nekünk, magyaroknak, a 20. század történelmi veszteseinek nem lesz okunk ünnepelni, csak abból meríteni erőt a magunk számára, hogy minden veszteség ellenére túléltük a 20. századot” – fogalmazott Kövér László.
Szerinte a centenáriumi évfordulókon a magyaroknak arra kell felhívniuk a szomszédaik figyelmét, hogy egy új térségi együttműködés nélkül ők, az egykori nagy győztesek a jövőben elveszíthetik a legfontosabbat, amit korábban nyertek: a saját nemzetállamukat.
BIZALOMMAL OLDHATÓK MEG A NEHÉZ ÜGYEK
A szomszédos országokkal kapcsolatos nehéz ügyeket csak úgy lehet megoldani, ha közös bizalmat alakítunk ki – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter a KMKF plenáris ülésén mondott beszédében pénteken az Országházban.
Szijjártó Péter kifejtette: lehetne olyan stratégiát választani, hogy amíg nem értünk egyet a szomszédos országokkal a vitatott kérdésekben, nem vagyunk hajlandóak együttműködni. A kormány ehelyett azt választotta, hogy igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginkább érintő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel.
Szijjártó Péter és Kövér László (Fotó: MTI)
A miniszter a mai magyar külpolitikát alapvetően meghatározó tényezők között említette „a minden korábbinál patriótább” amerikai álláspontot, az Egyesült Államok és Oroszország, az EU és Oroszország viszonyát, Kína gazdasági expanzióját, a Brexitet és a migrációs válságot.
A lehetséges amerikai–orosz közeledést illetően kijelentette: ez a kapcsolatrendszer a mélypontján volt az elmúlt időben, de az új amerikai elnöknél van nyitottság arra, hogy elmozdítsa erről a pontról a kapcsolatokat. Annak ellenére, hogy komoly erők próbálják ezt megakadályozni. Magyarországnak az az érdeke – tette hozzá –, hogy normális, kiegyensúlyozott, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló együttműködés alakuljon ki az Egyesült Államok és Oroszország között.
JOBBIK: A FŐ KÉRDÉSEKBEN EGYETÉRTÉS VAN
A jobbikos Szávay István szerint a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben egyetértés mutatkozik a hazai pártok és a külhoni magyar szervezetek között, de azok megvalósításában már nem feltétlenül értenek egyet. Az ellenzéki politikus az ülést követően újságírók előtt elmondta: a mostani tanácskozáson felmerült a levélben való szavazás kérdése is. Azzal egyetértenek, hogy alapvető fontosságú, a külhoni magyarok közül minél többen élhessenek szavazati jogukkal. A választási eljárásról szóló törvényhez azonban csak akkor és úgy szabad hozzányúlni, ha azt az igazságtalanságot is orvosolják, miszerint egy magyarországi lakcímmel rendelkező, de tartósan távol élő magyar nem szavazhat, míg egy külhoni lakcímmel nem rendelkező magyar szavazhat levélben – fejtette ki, indokolatlan különbségtételnek nevezve ezt magyar és magyar között.
KDNP: ELŐRELÉPÉS A NEMZETPOLITIKÁBAN
A kereszténydemokrata Vejkey Imre szerint jelentős előrelépés történt a nemzetpolitika területén az elmúlt esztendőben is. A kormánypárti politikus a KMKF pénteki plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón azt mondta: a határon túli magyar szervezetek beszámolói is ezt tették egyértelművé a KMKF tanácskozásán, és ez annak ellenére így van, hogy vannak napi szintű küzdelmek akár az oktatásban, akár a nyelvhasználat területén.
Vejkey Imre azt mondta: az előrelépés annak is köszönhető, hogy egységesen tudnak fellépni az itthoni pártokkal és a határon túli magyar politikai pártokkal.
A fórum zárónyilatkozata
A KMKF üdvözli, hogy a magyar kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot indított, és annak részeként a magyar bölcsődei hálózat erősítésére is sor kerül.
A KMKF megerősíti azon meggyőződését, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok autonómiaigényei alapján megvalósítandó autonómiaformák új bizalmi alapra helyeznék az ott élő magyarok és a többségi nemzet viszonyát, ami tartós megmaradást, gazdasági fejlődést hozna a különböző régióknak és az ott élőknek. Az európai integrációs intézmények jelentései és dokumentumai által is ajánlott autonómiaformák megvalósítása megerősítheti a térség stabilitását – rögzítették.
A szervezet előremutatónak nevezte az Európai Unió Bíróságának döntését, amely arra kényszeríti az Európai Bizottságot, hogy érdemben is foglalkozzon a nemzeti kisebbségekről szóló Minority Safepack európai polgári kezdeményezés bejegyzésével.
Azt várják a magyar kormánytól, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a magyar kisebbségek meglévő jogainak védelme érdekében, különös tekintettel a nyelvhasználatra vonatkozóan. Az egyre inkább szaporodó konkrét jogsértések esetén az elvi támogatás mellett nyújtson közvetlen és közvetett segítséget az érintetteknek.
A KMKF üdvözli a magyar kormánynak azon szándékát, hogy a határokon átívelő nemzetegyesítés folyamatát a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével és a jelenlegiek további bővítésével kívánja elősegíteni.
Figyelembe véve a Kárpát-medencei magyarság számának és arányának folyamatos csökkenő tendenciáját, a KMKF támogat minden olyan törekvést, amely ezt a folyamatot minden lehetséges módon fékezni próbálja.
A fórum elítéli a Romániában létező magyarellenességet, Szlovákia esetében a szervezet kétoldalú kormányközi tárgyalások megkezdését javasolja olyan érzékeny kérdésekben is, mint többek között a kettős állampolgárság, a Beneš-dekrétumok hátrányos következményeinek kompenzálása vagy a kisebbségi önkormányzatiság megoldatlan kérdései. A KMKF támogatja a Vajdasági Magyar Szövetség kis létszámú tagozatokért folytatott küzdelmét, amelynek a jövőben is azt kell eredményeznie, hogy maradjanak meg az önálló magyar tagozatok, ami az asszimiláció leghatékonyabb ellenszere. Üdvözli ugyanakkor, hogy az Ukrajnában lezajlott helyhatósági választások eredményeképpen a magyarság képviselői eredményesebben képviselhetik a magyar lakosság érdekeit a kárpátaljai helyhatósági szervekben.
