2023. március 22-én nyílik meg a Blinken OSA Archivumban a Petőfi születésének 200. évfordulójára rendezett, PETŐFI MINDEN IDŐBEN: A Petőfi-kultusz politikai változásai 1942 és 1956 között című kiállítás, a Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című beszélgetéssel, amely a kiállításhoz kapcsolódó, PETŐFI DÉLIBÁBOK című programsorozat első eseménye.
Az Archivum március közepétől május végéig tartó, PETŐFI DÉLIBÁBOK című programsorozata nem Petőfi életéről és művészetéről, hanem Petőfi emlékezetének történetéről, annak különböző aspektusairól szól. 176 éve kergetjük Petőfi délibábját. A filmvetítésekkel, színházi előadásokkal, felolvasásokkal és beszélgetésekkel tarkított eseménysorozat ennek a történetébe kínál betekintést.
A rendezvénysorozat ideje alatt az Archivum Centrális Galériájában PETŐFI MINDEN IDŐBEN címmel kiállítás látható Petőfi politikai emlékezetének kacskaringóiról a második világháború korszakától 1956-ig. Diákcsoportok részére a kiállításban tárlatvezetést tartanak a kiállítás kurátorai, Mink András történész és Székely Katalin művészettörténész.
KIÁLLÍTÁS
PETŐFI MINDEN IDŐBEN: A Petőfi-kultusz politikai változásai 1942 és 1956 között
2023. március 22. – május 21.
Történelmi mítoszokra és a történelmi hősök megidézésére rendszerint azoknak a politikai rezsimeknek volt és van szükségük, amelyek saját jogon, a nép által szentesített legitimáció és a maguk teljesítménye alapján nem tudják igazolni létezésüket, hatalmukat. Az 1942 és 1956 közötti időszak a magyar történelem amúgy is viharos 20. századának legturbulensebb korszaka volt. Háborús vereség, népirtás, a politikai üldöztetések egymást követő hullámai, öt egymás után következő rezsim- és rendszerváltás, politikai rendszerek bukása, nyilas puccs, kommunista puccs, forradalom, majd e korszak utolsó eseményeként az ellenforradalom, a diktatúra restaurációja.
Egy közös szál mégis végighúzódik a korszakon: politikai törekvéseik, hatalmi ambíciójuk alátámasztására mindegyik egymást követő és egymás ellen fellépő politikai szereplőgárdának szüksége volt Petőfire. A Horthy-rendszer háborús propagandája éppúgy őrá hivatkozott, mint a rendszert megbuktató nyilasok. Petőfi zászlaját emelték magasba a háborúval, a német megszállással és a nyilas puccsal szemben fellépő ellenállók különböző csoportjai. A kommunisták 1948 tavaszán 1848 centenáriumára időzítették hatalomátvételük legfontosabb lépéseit, az államosítást, a pártegyesítést és a politikai ellenzék likvidálását, miközben Petőfi, Kossuth és Táncsics „szentháromságát” emelték piedesztálra. A Rákosi-rendszer Petőfi forradalmi álmainak beteljesítőjeként álcázta magát, de Petőfi lett a jelképe a sztálinista diktatúra magyar változata elleni társadalmi ellenállásnak majd a forradalomnak is, hogy aztán a forradalmat szovjet segítséggel leverő Kádár-rezsim ismét Petőfiben lelje meg történelmi előképét.
Petőfi, minden időben. A kiállítás korabeli filmek, fotók és dokumentumok segítségével mutatja be Petőfi politikai alakváltozásait, emlékezetének kisajátítási kísérleteit ebben a szűk, ámde annál traumatikusabb másfél évtizedben.
****
Diákcsoportok részére a kiállításban tárlatvezetést tartanak a kiállítás kurátorai, Mink András történész és Székely Katalin művészettörténész.
Regisztráció a tárlatvezetésre: jelentkezes@osaarchivum.org
****
ESEMÉNYSOROZAT
PETŐFI-DÉLIBÁBOK
Eseménysorozat a Blinken OSA Archivumban
2023. március 22. – május 28.
„Ismerjük be, mi találtuk ki Petőfi Sándort.”
Markó Béla: A Petőfi-projekt. Élet és Irodalom, 2023. január 20.
“[A] magyar közönség számára az első költő Petőfi Sándor. Nem azt jelenti ez, hogy ő lenne a legjobb vagy legnagyobb költő (bár nem kevesen vannak, akik így vélekednek), hanem azt, hogy a magyar nyelvű közösségben aligha akad olyan írni-olvasni tudó valaki, aki ne hallotta volna Petőfi nevét és jelentőségét, ne tudná, hogy költő volt…” – írta Margócsy István találóan Petőfi emlékezetéről szóló szöveggyűjteményének előszavában.
Petőfi Sándor emlékezete. Szerk. Margócsy István. Osiris Kiadó, Budapest, 2022. 9. l.
A 176 éve halott költő alakját azóta is mítoszok és legendák övezik. Ismert, hogy még a 20. század elején is keringtek mendemondák arról, hogy Petőfi él és inkognitóban köztünk jár. Vannak, akik mindmáig úgy hiszik, hogy Petőfit az oroszok elhurcolták és szibériai száműzetésben halt meg, állítólagos földi maradványainak 2015-ben rendeztek dísztemetést a Kerepesi temetőben. Az elmúlt több mint másfél évszázadban szinte az összes magyar politikai rendszer és rezsim az ő alakjában kereste uralma igazolásának és szakrális legitimációjának forrását. Minél távolabb álltak tőle, annál hazugabb módon, annál harsányabban és bombasztikusabban.
Petőfi tehát mindenütt ott van, a népi emlékezetben, a hamis politikai eredetmondákban, ám ez nem Petőfi valóságos jelenlétéről, hanem inkább hiányáról tanúskodik. A népi emlékezetben tovább élő ál-Petőfik és a politikai propagandában rendre kísértő politikai ál-Petőfik a kínzó és megemészthetetlen hiány lidércfényei. Ez nem is csoda, hiszen Petőfi esztétikai, erkölcsi és politikai vezéreszméi – a hatalomból kirekesztett nép beemelése a (jog)egyenlőségen és szolidaritáson alapuló nemzeti közösségbe, a szabadság, a függetlenség és a demokrácia – soha nem tudtak kiteljesedni a magyar nemzeti, állami és kulturális lét valóságos tereiben. Valami mindig hibádzott. Legtöbbször mindegyik.
A magyar nép képzeletében Petőfi a nem létező, a valóságban nem látható és nem megélhető, de minduntalan vágyott politikai és társadalmi viszonyok jelképe, megtestesülése. Ez áll a továbbéléséről szóló legendák, olykor gyerekes fantáziák hátterében. Mintha képtelenek lennénk elfogadni, hogy már nincs köztünk, mert akkor ezektől a vágyaktól is búcsút kellene vennünk. És ez az oka annak is, hogy a hatalom a dualizmus korától a rákövetkező autokratikus és diktatórikus rezsimek során át minduntalan saját képére formált ál-Petőfikkel próbálta hitelesíteni önmagát, egyben leplezni a valóságos Petőfi hiányát. Petőfi csak azon ritka és kurtára szabott alkalmakkor került valamelyest közel önmagához, amikor az emberekben felcsillant a remény, hogy eszméi valósággá válhatnak: 1956-ban és a rendszerváltás éveiben, 1988–1990-ben.
A Blinken OSA Archivum március közepétől május végéig tartó programsorozata nem Petőfi életéről és művészetéről, hanem Petőfi emlékezetének történetéről, annak különböző aspektusairól szól. 176 éve kergetjük Petőfi délibábját. A filmvetítésekkel, színházi előadásokkal, felolvasásokkal és beszélgetésekkel tarkított eseménysorozat ennek a történetébe kínál betekintést.
A rendezvénysorozat programja
Helyszín: Blinken OSA Archivum, Centrális Galéria
1051 Budapest, Arany János u. 32.
Az eseménysorozat nyilvános, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Március 22. (szerda) 18 óra - Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig. Beszélgetés és felolvasás.
Vajon éltette-e volna Petőfi Ferenc Józsefet a kiegyezés után, ahogy Jókai Mór képzelte? Szocialista volt, vagy nemzeti és keresztény? Kommunista volt-e Petőfi? A felolvasásokkal tarkított beszélgetés annak nyomába ered, hogyan próbálták Petőfit az egymást követő politikai kurzusok a maguk képére formálni.
A beszélgetés résztvevői: Margócsy István irodalomtörténész és Csunderlik Péter történész
Moderátor: Mink András
A kiválasztott szemelvényeket Váradi Gergely és Veszelovszki Janka olvassa fel.
Március 25. (szombat) 16 óra - Tárlatvezetés a Petőfi minden időben: A Petőfi-kultusz politikai változásai 1942 és 1956 között című kiállításban, Mink Andrással.
Március 29. (szerda) 18 óra - Petőfi Sándor filmen. Filmvetítés és beszélgetés.
Hogyan látták Petőfit filmen a Horthy-korszak hajnalán, a Rákosi-korszak delelőjén és a vigasztalan Kádár-korszakban? Részletek láthatóak a Föltámadott a tenger (1953) és Lányi András Segesvár (1974) című filmjéből, de szó esik majd az 1922-ben készült Petőfi c. életrajzi filmről is, amelynek nem maradtak fenn kópiái.
A beszélgetés résztvevői: Gelencsér Gábor filmtörténész és Sulyok Bernadett muzeológus
Moderátor: Mink András
Április 5. (szerda) 18 óra - Petőfi Sándor irodalmi emlékezete. Beszélgetés és felolvasás.
Ki volt Petőfi az irodalmi utókor számára? Hogyan látták irodalmi és poétikai jelentőségét? Elválasztható-e az irodalmi hagyományban Petőfi költői szerepe és politikai, közéleti mítosza? Szabad-e viccelni Petőfivel? Az est folyamán irodalmi szemelvények tükrében próbálunk ezekre a kérdésekre választ találni.
A beszélgetés résztvevői: Bán Zoltán András író, drámaíró, kritikus és Keresztesi József író, költő, kritikus
Moderátor: Mink András
A kiválasztott szemelvényeket Samudovszky Adrian és Veszelovszki Janka olvassa fel.
Április 12. (szerda) 19 óra - Forradalmi Ifjúsági Napok (FIN) – a Kádár-korszak ideológiai kiüresedése. Beszélgetés és filmvetítés.
A Forradalmi Ifjúsági Napok elnevezésű ünnepségsorozat, amelyre először 1967-ben került sor a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetég) szervezésében, a fiatalságot célozva hamis, álforradalmi rituálék keretében próbálta összekapcsolni, egy történeti láncolatba foglalni 1848. március 15., 1919. március 21. (a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte) és 1945. április 4. (a felszabadulás amúgy fiktív napja) emlékezetét. A fő cél természetesen az volt, hogy március 15. emlékezetét a Kádár-rezsim eredetmítoszának két emblematikus eseményével összemossák. A beszélgetés folyamán levetítjük Gárdos Péter filmrendezőnek a FIN-ről szóló 1974-es dokumentumfilmjét.
A beszélgetés résztvevői: Apor Péter és Sudár Orsolya történészek
Moderátor: Mink András
Április 19. (szerda) 18 óra - A Petőfi Kör és az 1956-os forradalom. Beszélgetés.
Nem kétséges, hogy az 1956 márciusában, többszöri tiltás és akadályoztatás után útjára indult nyilvános vitasorozat, amelyet a kommunista párt ifjúsági szervezete, a DISZ (Demokratikus Ifjúsági Szövetség) keretén belül létrehívott Petőfi Kör szervezett, a forradalom kitörésének közvetlen előzményeként értékelhető. Ugyanakkor az sem kétséges, hogy a Petőfi Kör és a nyilvános vitáin szerepet vállalók nem a rendszer megdöntését, hanem a rendszer megreformálását, demokratizálását, a desztalinizáció folyamatának elindítását tűzték ki célul. A beszélgetés a Kör történetét és történelmi szerepét vizsgálja.
Rainer M. János történésszel Mink András beszélget.
Április 26. (szerda) 19 óra - Cipolla Collectiva: Az igazság fája. Rendhagyó (tánc)színházi előadás Petőfi Sándor János vitéz c. hőskölteménye alapján.
Alkotók/előadók: Kovács Domokos, Nagy Csilla, Sándor Annamária
Május 3. (szerda) 18 óra - Hogyan keresték Petőfit? Beszélgetés és zene.
Petőfi alakja, költészete és emléke számos formában jelent meg a folklórban. Prózai és zenei illusztrációkkal mutatjuk be Petőfi népi emlékezetének főbb vonásait, valamint azt, hogyan próbáltak ennek nyomába eredni a későbbi kutatások, azok mire jutottak és eredményeiknek mi lett a sorsuk.
Beszélgetőtársak és zenei közreműködők: Landgraf Ildikó, Juhász Katalin és Szabó Zoltán
Moderátor: Mink András
Május 10. (szerda) 18 óra - Petőfi-rock – a Szegedi Egyetemi Színpad legendás előadásának története.
Paál István rendezését ötven évvel ezelőtt, Petőfi születésének 150. évfordulóján mutatták be. Az előadást a Tiltás és Tűrés mezsgyéjén egyszerre kísérte a belügy, illetve a hazai és külföldi közönség kitüntetett figyelme. A színháztörténeti produkció a színházi avantgárd korabeli törekvései és eszközei segítségével idézte meg Petőfi és általa a Szabadság szellemét.
A beszélgetés résztvevői: Árkosi Árpád, rendező, a Petőfi-rock szereplője, Bérczes László, rendező, a Paál Istvánról szóló beszélgetőkönyv szerzője, Porogi Dorka, rendező, színháztörténész.
Moderátor: Leposa Balázs
Május 17. (szerda) 18 óra - Kardos Ferenc: Petőfi’ 73. Filmvetítés és beszélgetés.
Kardos Ferenc filmje abban az időben készült, amikor Budapest közterein 1956 után először voltak spontán rendszerkritikus megmozdulások 1971., 1972. és 1973. március 15-én, melyeket a hatalom retorziói követtek.
A vetítés után Varga Balázs filmtörténésszel Mink András beszélget.
Május 20. (szombat) – Záróesemény
18.00 óra Záró tárlatvezetés
19.00 óra Tarr Béla Utazás az Alföldön (1995) című rövidfilmje Petőfiről, Víg Mihály zenéjével. A vetítés után beszélgetés az alkotókkal, és zene.
Május 26. (péntek) 19 óra - KÍSÉRTET-CSÁRDÁS. Színházi előadás.
Kompolthy Zsigmond (alias Bán Zoltán András) szatirikus, zenés népszínműve Krúdy Gyula regénye nyomán az ál-Petőfikről, az ál-Petőfi nyomában loholó „rajongókról”, és a Habsburg-titkosrendőrség ármánykodásairól, Schlanger András rendezésében.
A darabot 1989 márciusában mutatta be a Radnóti Színház, azóta Budapesten most látható először.
szerző, dramaturg: Kompolthy Zsigmond (alias Bán Zoltán András)
dramaturg, rendező: Schlanger András
zene: Melis László
színészek: Fila Balázs, Györgyi Anna, Jenőváry Miklós, Kerekes József, Kiss Anna Gizella, Kovács Vecei Fanni, László Zsolt, Mihályfi Balázs, Schlanger András
zongorista, narrátor: Darvas Benedek
Blinken OSA Archivum | Centrális Galéria | 1051 Budapest, Arany János utca 32.
kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00